Lizzy mobilja megszólalt a zsebében. A telefon szerencsére félig vízálló volt, ezért recsegett a vonal, de azért érteni lehetett egymást.
 - Lizzy, hol vagy? – szólt bele egy aggódó hang a készülékbe.
- A Labrador tengerben úszok Izland felé. Bufit elrabolták, és egy helikoptert követek.
- Azonnal gyere vissza kisasszony! – szinte már ordította Josh. De Lizzy lenyomta, esze ágában sem volt Bufi nélkül visszatérni.
Hangos moraj szakította meg a csöndet.
JEGESMEDVE! – ugrott be Lizzy fejébe. A táskájában kotorászott….
Megvan! – egy bicskát húzott elő. Megfordult a lovon és a medve felé tartotta. Az meghátrált, de követte őket….és egy fél óra múlva…támadott.
Lizzy nem merte bántani az állatott, öt-hat egy centis vágásokat hagyott meg neki, de többre nem volt
képes.
Pötyi nem bírta tovább, ő is fáradt volt. A helikopterből már nem látszott sok. Egy hajó tűnt fel a távolban, egy halászhajó volt. Lizzy segítségért kiáltozott.
A halász – úgy látszik – meghallotta. Öt perc elteltével már Lizzy és Pötyi padlót érzett a lábuk alatt.
- Mit kerestek itt? – kérdezte az öreg halász.
- Izlandra tartunk, nem látott egy helikoptert erre felé? – kérdezte aggódva a lány.
- De, ott Izland partjainál szállt le, odavigyelek titeket?
- Igen, nagyon megköszönném.
Lizzy kilépett a partra, és elbújt egy szikla mögé, a helikopter ott volt, és az ember is, de vajon mit művelhet szegény kis Bufival?
(Kattints a képre!)